Hány élet

nyito

Az égigérő cseresznyefa

Magyar Népmese Színház

Az égig érő fa kedvelt motívuma a népmeséknek. A Magyar Néprajzi Társaság folyóiratának egyik 1984-es számában megjelent tudós tanulmány 118 olyan, feljegyzett népmesét számlált, amelyben szerepel tetejetlen fa. A mesék negyven megvizsgált variánsát akkor hat különböző csoportba sorolták. (Ki tudja, azóta nem gyarapodtak-e.)

Valószínűsíthető, hogy a Magyar Népmese Színház Az égigérő cseresznyefa című előadása több rubrikába is beleillik, annyira bő kézzel bánik a mesei elemekkel. Tulajdonképpen nem is egy kalandot tartalmaz a történet, hanem egymás után többet. A cseresznyefamászási feladvány megoldása, valamint a konyhai kuktaszolgálatból való sikeres templomba szökdösés után a Szép Jankó nevű kondás – mi lehet az a kondás?, kérdezném merőben a kisgyereknézők képviseletében – elnyeri a király lányának, Tündér Ilonának kezét. Már az előadás 15. percében el is jutunk a lakodalomig, a színpadra hívott nézők körtáncos részvételével. Az ifjú házasok boldogan élnek, míg meg nem halnak – gondolnánk –, de innentől kezdődnek a családi élet bonyodalmai és egyéb szörnyűségek. Tündér Ilona megtiltja férjének, hogy bemenjen az utolsó szobába. Ám nemcsak a Kékszakállú-feleségek kíváncsiak, hanem a Tündér-férjek is, így Szép Jankó háromszor megitatja az utolsó szobában talált sárkányt, majd az ő kardja által vész el párbajban.

Még csak töredékét meséltem el a cselekménynek, de itt már ki kell térni arra, hogy mi a Népmese Színház felállása, módszere és gyakorlata. Olykor ketten játszanak a bemutatóikban, máskor hárman, legfeljebb négyen. Van egy muzsikusuk, aki élőben csatlakozik a bejátszott zenékhez. A mese előadásában számítanak a nézőgyerekekre, akiket mindig kellő határozottsággal hívnak be a játékba. A vendégszereplők feladata érdeminek általában nem mondható, inkább csak biodíszletelemként vesznek részt a produkcióban, szüleik feltehető örömére. Esetleg Zanotta Veronika feketeöves mesemondó szavait ismételve felmondanak egy-egy szövegrészt. Az égigérő cseresznyefa esetében például Tündér Ilona keresett magának szolgákat a közönségből, akiket aztán el is küldött ebédet és vacsorát csinálni.

A Magyar Népmese Színház utazásra berendezkedett truppnak látszik, általában egyszerű, olykor leleményesen multifunkcionális díszletekkel-kellékekkel dolgozik. Az égigérő cseresznyefában szereplő réz-, ezüst- és aranylovagok például festett képek, amelyek túloldalára a később őrzendő három ló portréját pingálták, legfeljebb nem értjük, minek van ezeken lyuk. (De értjük: a túloldali képen ott biztosították Jankó fejének helyét.) Ezúttal nagyobb méretű, fejnél fogantyús bábokat is használnak a játszók, legalábbis a Tündér Ilonát és Szép Jankót alakító szereplők: Mester Nikolett és Illés Dániel. De például a sárkányként rémisztgető Balázsi Istvánnak elég a szörnyeteghez egy konyhai eszközökből összerótt rostélyos sisak és egy barna-zöld daróclepel, amely aztán paravánként is alkalmazható. Balázsi Istvántól egyébként nem idegen a kedves, játékos humor – valahogy már a gribedlije is erre utal.

Zanotta Veronika és gyerekek m. v.

Az előadás bábhasználata korlátozottan tűnik indokoltnak. Mindenekelőtt a szépen festett, két irányban széthajtható, népmesei ábrázolatú, sík cseresznyfa megmászásához látszik nélkülözhetetlennek a báb. Azon túl szinte nincs is funkciója. Nem fedezhető fel érdemi kapcsolat báb és színész között, csupán muszájmozgatás zajlik. Jellemző pillanat, hogy amikor Mester Nikolett a kis nézőszolgáit látja el utasításokkal, akkor Tündér Ilona-bábja kezét meg-megemelgeti ugyan, de közben teljes lényével, közvetlenül, arcból arcba kommunikál a gyerekekkel. Ám mégsem múlik el a játék úgy, hogy ne lenne benne bábszínházilag szép kép és tartalmas pillanat. Amikor ugyanis Jankót lekaszabolja a sárkány (élőszínészi akcióban persze), akkor azt követően Illés Dániel a karjaiban hozza be az élettelen bábfigurát, s leülvén, fejét lehajtván az ölében tartja a halott főszereplőt. (Nem kell aggódni; a paraván fölött tanakodó bábhollók összeforrasztják a vesztes harcos testét. A sárkány egyébként ígért az itatása közben Szép Jankónak három életet, avval nem tudom, mi lett.)

A mesemotívumok zsúfolása és halmozása közben báb formában még felbukkannak megmentendő állatok – hal, gólya és róka –, akik hálából segítséget nyújtanak majd ennek a nem túl ügyes mesehősnek, aki a csodás segítség dacára is folyton elszúrja a rá bízott lovak összeterelését. Pedig felszólításra a közönség is támogatja verbálisan. Persze semmi nem akadályozhatja meg, hogy végül minden jóra forduljon. Lesz cseresznye, elégedett király, megmentett Tündér Ilona, boldogság, zenés finálé.

Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)

Az égigérő cseresznyefa (Magyar Népmese Színház)
Játsszák: Balázsi István, Illés Dániel, Mester Nikolett, Zanotta Veronika
Zene: Gyulai Csaba, Szabó Árpád
Jelmez: Zanotta Veronika
Bábok: Szabóné Németh Bea
Díszlet: Szűcs Zsolt
Rendező: Rumi László
Verőce, Strandszínpad, 2023. július 8.

(Amatőr felvételek)

SpirituszOnline logo


Örülne, ha megkapná a legfrissebb cikkeinket?

Akkor iratkozzon fel MOST a cikkajánlónkra és minden hétfőn reggel megkapja a kávéja mellé a legfrissebb cikkeinket!

Nincs levélszemét!

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból