A Félőlény

Hevesi Sándor Színház

Turbuly Lilla
2021. október 2.

Az lenne ám csak az igazán utópisztikus társadalom, amelyben Békés Pál művét nem éreznénk ennyire aktuálisnak! A színpadon 1989-ben bemutatott, könyv alakban 1991-ben megjelent mű ma is nagyon annak hat. Sőt, a kilencvenes évek elején még nem gondoltuk ennyire közelinek a klímaváltozást, a darab azonban erre is reagál, hiszen a Kiserdő fáit sorra döntik ki a szörnyek, a természet egyre szűkülő szigetként vegetál. A zalaegerszegi előadásban Mészáros Tibor díszlete rá is erősít erre a klímaborús hangulatra: a szörnyek előrenyomulását szétszórt petpalack halmok jelzik.

Kovács Virág

A másik, a felnőtt nézőnek jelentéses réteg az értelmiségi létforma visszaszorulása, az írástudók felelőssége egy agresszív, nyomulásra és szerzésre épülő társadalomban. Békés Pál azonban e felnőtteknek szóló rétegekkel együtt is igazi mesét írt, szerethető szereplőkkel, humorral és lélekkel, valóságos gyógyírt a gyerekszorongásokra.  

Farkas Ignác zalaegerszegi rendezésében szépen megjelennek egymás mellett ezek a felnőtteknek és gyermekeknek szóló rétegek. Miközben pantomimmel, kanálcsilingeléses koreográfiával játsszák el az erdőlakók közös teázását, érződik a nosztalgia, vagy talán ez nem is jó szó, a vágyakozás az egymás iránti tisztelet, a formák és szertartások által szabályozott, a meséket (és általában a művészetet) becsben tartó világ után. Az ismétlődés, a mozdulatsor mértéktartó karikírozása a gyerekeknek humorforrás is, közben mégis ott van benne a közös szertartás megtartó ereje.

Szőke Julianna a színekkel bátran játszó, kontrasztjukat jelentéssel telítő jelmezeket tervezett. A Félőlényt például földig érő, búsbarna kötött kabátba burkolta, amikor azonban kivetkőzik letargiájából, és elindul a szörnyek földjére, már pirosban és sárgában teszi. A darab címe nem határolja be a főszereplő nemét, azonban rendszerint férfiak játsszák. Itt színésznőre, Kovács Virágra osztották a szerepet. Ezt az is indokolhatta, hogy zenés mesejátékról van szó, neki pedig nagyon szép a hangja, ráadásul a dalszövegeket is olyan tisztán énekli, ami ritkaságszámba megy.

Kováts Dóra

Jó hármast alkotnak a Kiserdő maradék népességét játszó színészek: Baj László (Rakonc), Kováts Dóra (Porhany) és Helvaci Ersan David (Csupánc). Ők a „hagyományos” mesealakok a játékban, afféle néha civakodó, de a fontos dolgokban mindig összetartó erdei manók színes ruhákban, a mesterségükre utaló tárgyakkal, eszközökkel. Velük szemben a szörnyek világa sötétszürke és arctalan. Az arcfesték mögé bújó színészek ismétlődő, kissé mechanikus táncbetétekkel vannak jelen. Fritz Attilának jutott az áruló szerepe. A szörnnyé alakulását leplező Csatangot elegáns, fémesen csillogó öltönyökbe öltöztetik, és elektromos gördeszkát kap a lába alá. Bellus Attila humorral és a karakter öniróniáját is megmutatva játssza a Szörnyfelvételi Iroda munkájába belefásult dolgozóját.

Várkonyi Mátyás zenéjét Máriás Zsolt hangszerelte frissre. Összevetve a néhány éve látott miskolci előadás zenéjével, ami az eredeti, harminc évvel korábbi hangzásvilágot hozta, ez jóval közelebb áll a mai gyerekek füléhez.

A Félőlényből a végére, a saját félelmeivel való szembenézés után Élőlény lesz, ez azonban nem az a mese, amely élethosszig tartó boldogságot garantál. Lehet időlegesen döntetlenre játszani, vagy akár kis győzelmeket aratni, pár lépéssel visszaszorítani a szörnyeket, még egy ideig megőrizni a Kiserdőt, de mindig ott lesznek a közelben, és várják, hogy előretörhessenek. Ezt sugallja a zárójelenet, előtérben Kiserdő boldog lakóival, mögöttük a sötétszürke árnyakkal és a méretes szeméthalmokkal.

A tapsrendben közösen énekelt dalegyveleg feloldja és ezzel elkönnyíti ezt a borúsan boldog befejezést, és a gyerekek valószínűleg ezt a felszabadultabb hangulatot viszik magukkal. A felnőtt nézőnek meg marad az a furcsa érzet, amit még soha nem tapasztaltam az egerszegi színház karzatán: hogy időnként fenyegetően megremeg alattam. De lehet, hogy csak a délutáni csúcsforgalomban a színház előtt elhaladó buszok voltak.

Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)

Békés Pál – Várkonyi Mátyás: A Félőlény (Hevesi Sándor Színház)

Játsszák: Kovács Virág, Baj László, Kováts Dóra, Helvaci Ersan David, Fritz Attila, Bellus Attila.

Köz-rémek: Jurina Beáta, Szakonyi Franciska, Tuboly Andrea, Mrakovics Norbert, Bodorkós Marcell, Varga Attila.

Koreográfia: Pethő Kincső

Díszlet: Mészáros Tibor

Jelmez: Szőke Julianna

Rendező: Farkas Ignác

Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg, 2021. szeptember 21., kb. 350 néző

Fotók: Pezzetta Umberto