Pikkelyesek és tollasok

nyito

Locspocs és a sárkánylány

Kolibri Színház

Gabnai Katalin
2022. április 23.

 

Locspocsnak, a kis tengeri szörnynek a kalandjai immár három évtizede tartják izgalomban a magyar gyerekolvasókat, vagy mondjuk inkább, mesehallgatókat, hisz a mesesorozat jobbára szülői felolvasásokon keresztül fejti ki itthoni varázserejét. Az 1939-ben született, 1970 óta publikáló, s a nagy jelentőségű Ibsen-díjjal is kitüntetett norvég író, drámaíró és fordító rokonszenves, vízben ázó, zöld hőse oly mértékben népszerű, hogy a sorozat kiadásaiból még az antikvár könyvek ára is meglepő magasságokban jár. A pontosan harminc éve megnyílt Kolibri Színház egyik nyitódarabjában Locspocs még úszni tanult, a mostani bemutató viszont már a párválasztás nagy leckéje közben mutatja be ezt a sokak által kedvelt tengeri teremtményt.

Bósz Tamás, Krausz Gábor, Ruszina Szabolcs

Kozák Katalin fordításából Horváth Péter készített szövegkönyvet, amihez a rendező, Novák János szerzett zenét. (Megragadom az alkalmat, hogy elmondjam, mert talán nem sokan tudják, hogy az Oslóban élő Kozák Katalin az a gyermekszínházi szakember, aki évtizedekkel ezelőtt elsőként hozta el a babaszínház, tehát a legkisebbeknek szóló 30-35 perces színházi produkciók létezésének hírét Magyarországra, s Novák Jánosnál értő fülre és érzékeny szívre talált ezzel kapcsolatban.)

Nyirkó Krisztina, Nizsai Dániel

Horváth Péter arányos felépítésű szövegkönyvet, könnyed dialógusokat, mi több, igen szellemes versszövegeket írt, s Novák Jánossal összeszokott párosának köszönhető az egész játék hibátlan prozódiája. A produkció nagy erénye a Kolibriben már megszokott élő zene, Kecskeméti Gábor, Tóth Tamás, Szilágyi Kinga Katinka / Papp Tímea / Dóczy Gabriella közreműködésével. Igazolni tudom, hogy a baloldalon elhelyezett hárfa nem csupán hangjaival, de finom küllemével is kivívta a gyerekközönség csodálkozó elismerését.

Amikor elhatározták a játék bemutatását, aligha gondolta a Kolibri Színház művészeti tanácsa, hogy az élet, vagyis az orosz-ukrán háború, s vele a rokon népek szembenállása  ilyen ijesztő módon gördül alá a mese cselekményének, a mesebeli másság gondját nagyon is aktuális, földi fájdalmakkal árnyékolva be.

A történetecske lényege, hogy a pikkelyesek családjába született, s ifjúkorát épp most elért Locspocs – a közönséggel azonnal kapcsolatot teremteni képes Nizsai Dániel – beleszeret a lángszínű napot zászlaján viselő távoli Japán uralkodójának, a Szívós Károly által alakított Sárkány sógunnak a lányába. Hamayokót, a szitakötő kecsességű sárkányleánykát Nyirkó Krisztina énekli és játssza, igen kedvesen. Locspocs édesanyja (Török Ági) megpróbál megbarátkozni a helyzettel, de a víziszörnyek népe, s a velük élő egyéb tengeri herkentyűk máris háborognak, pedig még nem történt semmi. De majd történik! A szerelmespár aktívabb tagja, Hamayoko nem törődve a tilalmakkal, a rendet fenntartani próbáló pirosruhás szamurájok (Krausz Gábor és Ruszina Szabolcs) ellenére akcióba lendül, s azonnal bajba is kerül.

Farkas Éva, Gazdag László, Rácz Kriszta

No, ha a szerelem eddig nem ismert akadályokat, most majd megismeri azokat. Sőt, akik eddig csak a maguk vizes-pikkelyes és tüzes-tollas (vagy inkább hártyaszárnyas?) rokonságával találkoztak, most megismerkednek a szárazon szőrös hegylakók birodalmával és az óriás szőrmanók – Gazdag László, Farkas Éva, Alexics Rita, Rácz Kármen és Rácz Kriszta által játszott – segítőkész családjával is. A szerelmesek egybekelése ellen leginkább tiltakozó, fehér sörényű, piros szemüvegkeretes sógun is megbékül a végén. Orosz Klaudia jelmeztervező olyan szerelésbe öltöztette a komédiázó kedvű Szívós Károlyt, hogy ámulva nézzük, s várjuk a jelenését.

Klasszikus „deus ex machina” zárja a mesét. Hogy mindent végképp elsimítson, zöldeskék pompájában megjelenik és rendet tesz Freyja, a tengerek királynője (Farkas Éva), fenségesen okítva szépre-jóra az alattvalóit. Tulajdonképp szívderítő, hogy a nagyon is kontúros, de hát mégiscsak rajzfilm-egyszerűségű japán motívumok és az igencsak összeeszkábált tengeriszörnyvilág mesealakjai mellé behozza a szerző a skandináv mitológia istennőjét, a szerelem, a szépség és a termékenység erotikához és háborúhoz is értő nagyasszonyát, akiről az Edda dalokban azt pletykálják, van neki egy tollas (!) köpönyege is, amit gyakran kölcsönöz más, bajban lévő északi istenségeknek. Számomra már ennek a megtalált mitológiai ténynek a megismerése üdítően hatott, mikor előadás után rákerestem.

Bárdi Gergő, Szívós Károly, Török Ági

Valamelyes északi szabadosság talán meg is lephet bennünket, mert – ezt most elmondom előre – az egymásra talált szerelmesek nem várják be a bizonytalannak látszó szülői áldásokat. Szaporodni kezdenek. Nincs megoldási javaslatom a mókás problémára, de nem hagyhatom említetlenül a látottakat. Tudniillik a sárkányleányka áldott állapotának rögtön a végeredményéről értesülünk, mégpedig úgy, hogy a pálmafa alatt hirtelen egy büszkén billegő tojáskát látunk. A felnőttekben húsvét táján esetleg el nem fojtható nevetés sem rontja azonban a végkifejlet erejét. S aztán majd meglátják az érdeklődők, mi lesz abban a tojásban!

Gabnai Katalin
(Színházi Kritikusok Céhe)

Tor Åge Bringsvaerd – Horváth Péter – Novák János: Locspocs és a sárkánylány (Kolibri Színház)

Szereplők: Nizsai Dániel, Nyirkó Krisztina, Török Ági, Szívós Károly, Krausz Gábor, Ruszina Szabolcs, Bóst Tamás m. v., Mult István, Bárdi Gergő m. v., Balogh Márton István m.v., Rácz Kármen, Rácz Kriszta, Alexics Rita, Gazdag László, Farkas Éva

Tervező: Orosz Klaudia

Zene: Novák János

Rendező: Novák János

Kolibri Színház, 2022. március 21. telt ház.

Fotók: Kolibri Színház, Éltető Anna
SpirituszOnline logo


Örülne, ha megkapná a legfrissebb cikkeinket?

Akkor iratkozzon fel MOST a cikkajánlónkra és minden hétfőn reggel megkapja a kávéja mellé a legfrissebb cikkeinket!

Nincs levélszemét!

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból