Robotok, lelkek

nyito

Klara és a Nap

ÖrkényKÖZ

Míg Klarát, a robotot élőszínész játssza, addig az embereket arctalan bábok; őket pedig olyan színészek mozgatják, akik a fikciós keret szerint robotok. Ez a rendszer eleve megingatja a nézőt abban a hitében, hogy képes könnyedén elhatárolni az emberit a nem emberitől (és ide írhatnánk mesterséges intelligenciát is).

Ezen felül még egy sor érdekes kérdést vet fel a Klara és a Nap című előadás – és természetesen az alapanyag, Kazuo Ishiguro azonos című regénye is – barátságról, családról, esélyegyenlőségről és érzelmi pótlékokról. Már az is izgalmas, hogy – a 2082-ben játszódó könyvben és a színházban is – az elbeszélő egy robot: Klara kitűnő megfigyelő, de nem ítélkezik, így az általa közvetített részletekből, rezdülésekből kell képet alkotnunk a tizenéves Josie családjáról. Ők vették meg ugyanis Klarát, az RB-t, azaz Robot Barátot, akire vagy amire azért van szükség, nehogy elmagányosodjanak (!) a távoktatásban tanuló (jómódú) gyerekek.

Szandtner Anna

Az ÖrkényKÖZ, ami az Örkény Színház egyre jelentősebbé bontakozó művészetközvetítői és közösségi műhelyeként működik, egy komplex színházi nevelési előadást hozott létre a regény alapján (a szöveget Neudold Júlia írta, aki Fodor Orsolya mellett rendezőként is jegyzi az előadást). Ez azt jelenti, hogy az előadás időnként „kinyílik” a közönség felé, adott jelenetek alakításában a nézők is részt vehetnek, például mondatokat adhatnak a szereplők szájába, vagy megvitathatnak bizonyos kérdéseket. A felső tagozatosoknak ajánlott előadásban a nyitások az ennek a korosztálynak elemi fontosságú témára, a barátságra fókuszálnak, végső soron a kortárs kapcsolatok problematikáján keresztül közelítenek meg (még ennél is) egyetemesebb kérdéseket (színházi nevelési referens és dramaturg: Hajós Zsuzsa).

A Klara és a Napban újdonság, hogy az előadást nem csak osztályoknak, hanem – hétvégenként – családoknak is játsszák, én ez utóbbi változatot láttam. A feldolgozó részeket vezető Milovits Hanna profin kezeli a differenciálást megkívánó helyzeteket; míg a gyerekek nagyobb kedvvel kapcsolódnak be a játékosabb feladatokba, addig a felnőttek szívesebben vitáznak, de teljesen kiegyensúlyozottak a viszonyok, demokratikus a légkör. A másik újdonság, hogy nagyon eltérő profilú színészek dolgoznak egy csapatban: Bárnai Péter, Főglein Fruzsina és Kabdemon Dominik mellett az Örkény két társulati tagja, Szandtner Anna és Zsigmond Emőke is szerepel a produkcióban, ami szépen összecsiszolja a bábos, drámainstruktori és kőszínházi játékmódokat.

Zsigmond Emőke, Bárnai Péter

A színházi nevelési előadások eszköztelensége olykor hajlamos átcsapni a nézőben hiányérzetet hagyó sterilitásba, de a Klara és a Nap esetében könnyen megfér egymás mellett az egyszerűség és a számtalan apró csoda a színpadon. Az egyik ilyen a hűtőszekrény motívuma, mely egyszerre hangszer, a robotokat éltető nap ellensége és egyfajta búvóhely, menedék Klara számára. Izgalmas az RB-ket árusító üzlet „kirakatában” ülve, színházként nézni a színpad hátsó falára vetített, álmatag Asbóth utca képét. Sok finomság rejlik báb és mozgató viszonyában, kölcsönös egymásra hangoltságában. Különlegesen szép és feszültségekkel teli az a jelenet, amikor az anya, a lányát, Josie-t otthon hagyva, végül csak Klarát viszi el kirándulni. Fájdalmasan kietlenek, magánytól epekedőek a rajzok (utólag derült ki számomra, hogy az AI alkotásai!), melyekkel Josie és Rick játszik és kommunikál egymással. És még ezeken túl is számos rejtett összefüggés, titok lappang az előadásban – talán túlságosan sok is: a részletezőbb expozíció után aránytalanul elnagyoltnak tűnik a későbbi események tálalása – talán segített volna a rendívül gazdag regény még radikálisabb átdolgozása.

Ugyanakkor az is érthető, hogy nem lehet mindent beleszuszakolni egyetlen TIE-előadásba, ami egyébként is akkor éri el célját, ha maradnak benne feltáratlan területek, megoldatlan kérdések, további vitalehetőségek, ha a nézők (még akkor is, ha hozniuk kellett egy határozott döntést, mint ahogy mi is szavaztunk arról, hogy betiltsák-e az RB-ket) azzal az élménnyel távoznak, hogy minden helyzet sokkal bonyolultabb, árnyaltabb annál, mint aminek elsőre látszik, hiszen: minden mindennel összefügg. Például amikor arról gondolkodunk, hogy mi a különbség ember és robot között, akkor azt a kérdést is firtatjuk, hogy mi a barátság és hogy van-e lélek.

Rádai Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)

Klara és a Nap (ÖrkényKÖZ)
Részvételi színházi előadás 10-14 éves diákoknak, családi és osztályközösségeknek
A regényt fordította: Falcsik Mária
Játsszák: Bárnai Péter, Főglein Fruzsina, Kabdebon Dominik, Milovits Hanna, Szandtner Anna, Zsigmond Emőke
Koncepció: Fodor Orsolya, Neudold Júlia, Hajós Zsuzsa
Videó: Tóth Fruzsina
Báb: Palya Gábor
Rendezés, látvány: Fodor Orsolya, Neudold Júlia
ÖrkényKÖZtér, 2024. március 17.
Fotó: Szakács Eszter

SpirituszOnline logo


Örülne, ha megkapná a legfrissebb cikkeinket?

Akkor iratkozzon fel MOST a cikkajánlónkra és minden hétfőn reggel megkapja a kávéja mellé a legfrissebb cikkeinket!

Nincs levélszemét!

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból