Micimackó – avagy mi lesz a Százholdas pagonnyal?
Kolibri Színház
Az új vezetésű és átalakult társulatú Kolibri Színház tavaly novemberben állt közönség elé a Micimackó – avagy mi lesz a Százholdas pagonnyal? című előadással. Ez a Zalán János vezette színház első önálló új produkciója – híreli a színház honlapja, amely a premierről szóló beszámolóban („tomboló siker, zsúfolásig telt nézőtér, vastaps és meghatott gyerekek”) azt is leszögezi, hogy látványvilágában és előadásmódjában is új, minőségi irányt jelöl ki a Kolibri számára a bemutató.
Ez utóbbi közlés kicsit talán zavarba ejtő annak fényében, hogy a Micimackó – avagy mi lesz a Százholdas pagonnyal? írója és rendezője, Háda János nem tagja a Kolibri Színháznak, viszont van saját magánszínháza, a HADART Színház, amely évek óta játssza ezt a művet, jelenleg is járja vele országszerte a művelődési házakat. Természetesen nem egészen ugyanaz a két előadás, hiszen majdnem teljesen mások a szereplők, és az is biztos, hogy a kiállításra – főleg a jelmezekre – a Kolibriben több pénz és invenció jutott, mint amennyire az eredeti verziónak lehetősége lehetett. Mindenesetre úgy hat, mintha Háda János Micimackója afféle replika-változatként került volna a Kolibribe, amely színház eszerint talán a turnézó üzleti gyerekszínházat jelölte ki új irányul.
Az előadás látványvilága idilli. Dudás Hanga Júlia díszletében erdő, levélliánnal befuttatott hinta, fatörzsek, dombocskák, buckák, oduk, nagyméretű könyvek és kisméretű plüssállatok: a Micimackó-rajzfilm ismert hősei. Aztán beszalad a színre fiúparókában Háda Jázmin m. v. mint tipikus Róbert Gida: kantáros rövidnadrágban, egyik lábán felhúzott, másikon félig lecsúszott térdzokniban és kezdheti is a mesét. Ehhez már érkeznek élőszereplős figurának színészek: Fehér Dániel Micimackója, Bede-Fazekas Anna Bagolya, Ruszina Szabolcs Tigrise, Gyöngyösi Csenge e. h. Malackája, Földi Csenge e. h. Kangája (báb-Zsebibabával), Tőkés Nikoletta Nyuszija és Péteri Lilla Fülese. A szereposztás hozzávetőleg egyenlő arányban keveri a megmaradt kolibriseket a Magyar Színházból menekültekkel és az egyetemistákkal.
Péteri Lilla színpadi jelenlétét mondanám szívmelengetőnek, amibe természetesen belejátszik az, hogy Füles ziccerszerep. (De ehhez hozzá kell fűzni, hogy a rajzfilmben Verebes István a Bagoly figuráját volt képes a hangjával, a szinkronalakításával filozofikus-egzisztencialista magaslatokba emelni. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy a magyar Füles-ábrázolás alapjait alighanem László Zsolt fektette le bő negyedszázaddal ezelőtt a Radnóti Színházban.) Péteri Lilla Fülese rendkívül bájos szomorú arcocskával, foltos farmerban és szürke, szőrös, usánkaszerű fejfedőben. Ez a viselet mégiscsak kreatívabban stilizált jelmez, mint Micimackó vagy Tigris Micimackó-, illetve Tigris-mintázatú kezeslábasa. Jól áll a színésznőnek, még ha állattársai lesajnálják is. (Szegény csacsi cseppet se csóró, neki mégis mindig savanyú a kóró – így a dalszöveg.)
A színdarab történetkékből áll, amelyeknek egy részét ismerhetjük – például a mézimádó (a mézfixációjáról dalt is éneklő) Micimackó beszorulását Nyuszi lakásának be-kijáratába, vagy Füles senki által számon nem tartott születésnapját, valamint a farkának elvesztését. Más, kortársinak ható drámai események viszont a meglepetés erejével hatnak. A legsúlyosabb az, hogy hőseink találnak egy levelet – befújta a szél –, amelyből kiderül: a pagonyt el fogják adni 4999 petákért. Ennél az összegnél kellene akár csak egy petákkal többet leperkálniuk Micimackóéknak. (Nem tudni, ki az ismeretlen eladó. Rbrtgd kft? Ráadásul inkorrekt üzleti partner, mert eleinte tulajdonjogot ígér öt rongyért, aztán már csak egy évi bérleti viszonyt.)
Füles szinte azonnal felismeri a helyzet komolyságát: ha eladják a helyet, akkor megszűnik az, hogy mi itt együtt. (Hm…) A szereplők nekiállnak pénzt gyűjteni. Ez kétségkívül korszerű ötlet. Pagonymentő show-t hoznak össze. Nyuszi a félelméről énekel, Bagoly bűvésztrükköket mutat be és így tovább. Hőseink műsort adnak, nekünk pedig az a dolgunk, hogy adakozzunk taps formájában, amit ők zsákokba gyűjtenek és e mesebeli bitcoinból lesznek a petákok. Par excellence aprópénzre váltják a sikert.
Hanem amikor a zsákokba gyűrt tapsok már petákokká lettek és megszámoltatnak, akkor hiány mutatkozik a kasszában. Kiderül, hogy majd’ mindegyik barátocskánk lenyúlt egy-egy petákot. (Ez sem idegen a korszellemtől.) De még hátra van a végső próba: a pagonyt csak úgy lehet megőrizni, ha mindenki lemond arról, ami a legfontosabb számára. Könnyű Malackának, mert ő a félelmeit nevezi meg. Bár ez talán veszélyes válasz, hiszen ha nem fél, akkor nehezebben lesz manipulálható. Kanga alighanem hajlít kicsit a valóságon, mert nem Zsebibabát tartja a legfontosabbnak, hanem a hintázásról mond le. Egészen ügyesen hantáznak hőseink. Micimackó esetében a közönség már kiáltja is be a mézet, de meglepetésre ő most nem a mézre gondol, hanem azt mondja, hogy Róbert Gida és a barátság a legfontosabb, ő arról nem hajlandó lemondani. (Lehet, hogy részesedése van a rbrtgd kft-ben?) Mindenesetre az övé a nyertes válasz, az önfeláldozó gesztus látványos elutasítása. Bizarr biznisz.
Zenés finálé, zenés tapsrend. A közönség eltapsolta, amit kiróttak rá.
Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)
Háda János: Micimackó avagy mi lesz a Százholdas pagonnyal? (Kolibri Színház)
Szereplők: Fehér Dániel, Péteri Lilla, Bede-Fazekas Anna, Ruszina Szabolcs, Háda Jázmin m. v., Gyöngyösi Csenge e. h., Földi Csenge e. h., Tőkés Nikoletta.
Díszlet- és jelmeztervező: Dudás Hanga Júlia
Zeneszerző: Baraczka Gergő
Koreográfus: Fülöp Tímea
Rendező: Háda János
