80 nap alatt a Föld körül
(Budapest Bábszínház)
Kollár Zsuzsanna, június
Vitathatatlan, hogy a mai gyerekek a mozgalmas, ingerekben gazdag élményeket szeretik. A Kuthy Ágnes rendezte Verne-adaptáció éppen ilyen, így nem okoz csalódást kicsi és nagy nézőinek: animációkkal tarkítva és tervszerűen kimunkált bábok segítségével jelenítik meg a négyéves kortól ajánlott mesét.
A pálcás bábokkal előadott, mozgalmas szcenikára, feszes tempóra építő produkcióban a színészeknek szinte egy másodpercnyi pihenés sem jut, annyi helyszín- és bábváltás következik be a nyolcvan perces játék alatt. Gimesi Dóra átirata kisebbek számára is követhető, szórakoztató párbeszédeket tartalmaz, és összhangban van az animált háttérgrafikával, amely mintegy vezérfonál módjára, egy megjelenített térképpel segít lekövetni a főszereplők által megtett távolságokat.
A szöveg és a látvány humorára a gyerekek aktívan reagáltak, gyakran söpört végig a nézőtéren nevetéshullám, a közönség együtt megy a sztori lendületével. A 80 perces előadás időtartama miatt a regényből számos kaland szükségszerűen kimarad, azonban a történet íve így sem törik meg.
Mr. Fogg fogadásból útnak indul 80 nap alatt megkerülni a bolygót inasával, miközben Fix felügyelő bankrablás gyanúja miatt a nyomába ered. Útjuk elején kiszabadítják az indiai Auda hercegnőt, és együtt folytatva az utazást eljutnak Indiából Kínába, Japánba és Amerikába. A helyi lakosok mindenhol hátráltatják a főszereplőt, aki a civilizáltság fokától függetlenül mindig elsimítja konfliktusokat, és a támogatásukat elnyerve folytatja útját. A kaland végén tisztázódik a bankrabló valódi személye, és a mindig diplomatikus, udvarias gentleman percre pontosan beérkezik a reformklubba, ahol kártyapartnerei meglepve köszöntik.
A téma a napjainkban világszerte megnövekedett utazási kedv miatt is aktuális, de a 80 nap alatt a Föld körül ezen túlmutatva érzékenyen közelít a kulturális diverzitáshoz. A sokszínűség ábrázolását persze érthető módon erősen az európai látószög határozza meg, ez részben az eredeti regénynek, részben az 1981-es (Magyarországon is vetített) rajzfilmsorozatnak köszönhető.
Rofusz Kinga látványtervező egészében a rajzfilm alapján alkotta meg az előadás világát, minden szereplő a rajzfilmkarakterre hasonlít, így a produkció a szülőkben-nagyszülőkben nosztalgikus érzéseket ébreszthet. Mr. Fogg a Budapest Bábszínház színpadán is oroszlánként jelenik meg, itt is barna öltönyben, sétabottal közlekedik, Auda hercegnő kék ruhája és alakja is azonos a rajzfilmben láthatóval, csak úgy, mint a mellékszereplők, a lakásbelsők, az egyes jelenetek háttérdíszletei, de a még Passepartout által végigcipelt barna bőr kézitáska is pontosan olyan, mint a tévésorozatban látott változat.
Persze a mostani gyerekek ezeket az analógiákat már nem észlelik, és hamar megszokják a rajzfilmből adódó sajátosságokat. Például azt, hogy a különböző népcsoportok nem azonos állatfajokként jelennek meg, hanem vegyesen, és a szereplők inkább a foglalkozásuk vagy fő tevékenységi körük szerint lesznek valamely nemzet vagy csoport tagjai, pl. az indiánok farkasok, az amerikai férfi egy bölény, a hajókon, tengeralattjárón dolgozók általában vízi vagy kétéltű élőlények, a nyomozó angol bulldog, a francia inas mókus, és még folytathatnánk a felsorolást.
Ami viszont az egész produkciót színvonalas élménnyé transzformálja, az Pirisi László zeneszerző munkája, aki egy kalandfilm zenei világát illeszti hozzá a játékhoz, így még ha látványvilágában döntően a rajzfilmre támaszkodott is az előadás, zeneiségével messze felülmúlja azt. A zene szinte végigkíséri az előadás minden percét, és ezzel egy gyerekeknek szóló akciófilm érzelem- és hangulatvilágát adja hozzá a kalandokhoz, így az előadás gördülékenységéhez a zene is jelentősen hozzájárult.
Ami a színészi alakítást, bábanimációt illeti, Teszárek Csabánál nem tudok elképzelni ideálisabb bábszínészt Mr. Fogg szerepére. Mély hangja, nyugalmat árasztó hangszínezete eggyé válik a bábéval. Mr. Fogg mindig higgadt, korrekt és udvarias, és mivel mindenkinek megadja a tiszteletet, így bárkit könnyedén irányít. Tatai Zsolt Passepartout-ja, Kovács Judit Auda hercegnője, Hannus Zoltán Fix felügyelője mind nagyon markáns, jól körülhatárolt jellemek, akik arányos hangsúlyt kapnak a produkcióban, akárcsak egy jól megkomponált akciómesében. Mindeközben fontos kiemelni, hogy az előadásban számos díszlet- és szereplő van jelen, akiket másik nyolc bábszínész mozgat a háttérben, és a látványos produkció precízen vezeti a gyerekek figyelmét. A humort is általában az apróbb mellékszereplők jól irányzott megszólalásai és megjelenései szolgáltatják, ilyen például a kétszer-háromszor is visszaköszönő kínai kocsmárosnő, a matrózok, az indiai kisgyerek, a tengeralattjárót irányító aranyhal, fején tengerész sapkával.
A 80 nap alatt a Föld körül kikezdhetetlenül egységes előadás; több, különböző eszközt összehangolva, animációkat, egy kis pirotechnikát és remek zenei aláfestést alkalmazva lopja be magát a nézők szívébe. Az alkotók ráéreztek a gyerekek érdeklődésének és figyelmének ritmusára, így a Verne-adaptáció a legkisebbeknek is remek belépő a bábszínházak varázslatos világába.
Kollár Zsuzsanna
Jules Verne: 80 nap alatt a Föld körül (Budapest Bábszínház)
Színpadi adaptáció: Gimesi Dóra
Szereplők: Teszárek Csaba, Tatai Zsolt, Kovács Judit, Hannus Zoltán, Bánky Eszter, Beratin Gábor, Karádi Borbála, Kemény István, Radics Rita, Rusz Judit, Semjén Nóra, Szolár Tibor
Zeneszerző: Pirisi László
Látványtervező: Rofusz Kinga
Szcenikai tervező: Lénárt András
Animáció: Takács Anikó, Felvidéki Miklós, Juhász Márk
Rendező: Kuthy Ágnes
Budapest Bábszínház, 2019. május 11., kb. 400 néző
