Minden egér szereti a sajtot

Újszínház

Amikor Urbán Gyula közel ötven évvel ezelőtt megírta a Minden egér szereti a sajtot című rádiójátékot, vállaltan a Rómeó és Júlia lebegett a szeme (vagy a füle) előtt. Meséjében az egymást ki nem állható, sőt egymás létét is tagadó fehér és szürke egerek ifjú sarjait célozta meg Ámor a nyilával. A fehér egérlányka, Fruzsina és a Soma nevű szürke egérfiú annak rendje és módja szerint egymásba szeretnek, dacára szüleik ellenségeskedésének.

Jánosi Dávid

Az Újszínház Minden egér…-bemutatóját jegyző Háda János (rutinos gyerekszínházi rendező) tovább is ment a Rómeó és Júlia vonalán, amennyiben a Shakespeare-dráma komplett jeleneteit vendégszerepelteti az előadásban. Fruzsina és Soma között nemcsak az első látás teremti meg a vonzalmat, de az is kiderül, hogy van közös vonásuk: mindketten épp a Rómeó és Júlia egérváltozatának kötetét olvassák. A lyukakkal szaggatott sajt(műhely)ház egyik kör alakú rése erkélyként szolgál az erkélyjelenethez, így a két fiatal színész (Bátyai Éva és Kazári András) előadhatja a szép dialógus finoman egerekre igazított verzióját. Ezt megelőzően az ismerkedő szcénát is megkapják, bár bál nélkül. Aztán még azt a jelenetet is felismerhetjük, amikor a fantasztikus éjszaka után a kölcsönös szerelemre ébredt fiú a barátaival találkozik. Ez a dramaturgiai eljárás mindenesetre kedvez a színészeknek, hiszen mégiscsak jobb feladat Shakespeare-szöveggel birkózni, mint azt kérdezgetni egyre, hogy „Megpuszilhatom-e a fülecskédet?”

Ami a helyszínt illeti, Kiss Beatrix díszletének van némi szedett-vedett jellege az elszórt műsajtdaraboktól. A lyukacsos sajtházból egy szobabelsőrészletet vittek színre, egy sarkot, amelynek aljában egérlyuk és arányosan nagy konnektor látható. Jobbra jókora fém szék magasodik, hogy az alatt tanyázhasson nem túl esztétikus rumliban a szürke egércsalád. Egy elragadó elem felfedezhető – ha jól látom, de nincs igazán jó rálátás a nézőtérről –, a kerek ebédlőasztal teteje nem más, mint egy Mackó-sajtosdoboz fedele. Az egerek küllemét a jelmezeket is tervező Kiss Beatrix az egérszínnek megfelelőn képzelte el, különösebb faxni nélkül; fehér, illetve szürke parókákkal és ruhákkal.

Az az egy furcsaság észrevételezhető, hogy a hímnemű egerek hajpántos füle vastagabb, masszívabb, mint a nőnemű egereké. Nem tudom, talán arra utal ez, hogy a férfiak erősebbek, és majd ők védik meg az asszonyokat, ha kell. (A legutóbbi Minden egér szereti a sajtot esetében még egyenjogúságot tapasztaltam a fülek terén.) A darabban azonban nem ilyen a férj-, illetve feleségábrázolás. Incze József tutyimutyi szürke egércsaládfőként már testtartásában is behódoló, míg a feleségét Timkó Eszter fakanállal fenyegetőző, harsány, ellentmondást nem tűrő asszonynak állítja be.

Vass György, Nemes Wanda, Timkó Eszter, Incze József

Az ellentétes oldalon Nemes Wanda fehér egéranyukája egy másik sztereotipiát mutat be: ő a doromboló, magát mórikáló nő, aki azonban kétségkívül harmonikus házastársi kapcsolatot ápol a Vass György alakította elegáns, albinó úriegérrel. Egereink helyenként énekelnek (az eredeti, Gulyás László szerezte dalokat), táncolnak is hozzá, bár a koreográfiák nemigen látszanak meghaladni a „majd a próba után összedobjuk” szintet. (Itt jegyzem meg, tudni kell, hogy ha egy páros érzelmes kettőst ad elő, előremeredve, Nézd, milyen a hold! szöveggel, akkor a gyereknézők serege okvetlenül hátat fog fordítani a színpadnak, hogy ő is megnézze azt a holdat.)

Az újszínházi előadás erős retró jellegével, nagy hangsúlyokat kitevő gyerekszínházias színészi modorával valamelyest szembeszegül a narráló és kommentáló páros, Jozefina (Orosz Csenge) és Zakariás (Nagy Péter János). Ők a Verkli Fehér Egércirkusz képviseletében egy sparheltszerű, meleg hangú verklivel járják a világot, keresik a lelécelt fehér egércsaládot. A színészpárosnak nincs könnyű dolga. Talpalatnyi helyük is alig akad a Bubik István Stúdiószínpadon, mivel beszorulnak a függöny és a nézőtér első sora közé. Minden nehézség és álszerep ellenére Orosz Csenge figyelemreméltó képességekről tesz tanúbizonyságot. Egyrészt hihetőnek hat a cirkuszi artistanő szerepében, másrészt pedig magabiztosan irányítja az úgynevezett interaktív betéteket. Eleinte persze csak amolyan kamu interaktivitás ez: az ugye kezdetű kérdésekre hangos igent váró. Ám idővel a fiatal színésznő beljebb megy, és a második rész elején már valósan és sikerrel kommunikál a gyerekközönséggel. Azt kérdezi, vajon mi történjen a továbbiakban, ha itt ez az áldatlan helyzet, hogy a két egér nem hagyományos szerelmi kapcsolatát senki nem tolerálja. Mellettem egy csillámló csizmájú kislány azt mondja: legyen az a megoldás, hogy rendesen megismerkednek és összebarátkoznak a szülők. Igaza van. Ez biztosan jobb megoldás, mint ami itt történik – mintegy szembeszegülve a gyermekvédelmi törvénnyel –: hogy ugyanis a nagy Macskamágus a szürke egérfiúcskát fehérré, a fehér egérkislányt pedig szürkévé varázsolja. Ráadásul hiába. Még jó, hogy végül minden eligazodik. Mert – ahogy azt már Brecht megmondta – kell jó végnek lenni, kell, muszáj.

Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)

Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtót (Újszínház)
Zene: Gulyás László
Szereplők: Nagy Péter János, Orosz Csenge, Bátyai Éva, Kazári András, Timkó Eszter, Incze József, Nemes Wanda, Vass György, Jánosi Dávid
Díszlet-jelmez: Kiss Beatrix
Rendező: Háda János
Újszínház, 2022. december 28., kb. 70 néző

SpirituszOnline logo


Örülne, ha megkapná a legfrissebb cikkeinket?

Akkor iratkozzon fel MOST a cikkajánlónkra és minden hétfőn reggel megkapja a kávéja mellé a legfrissebb cikkeinket!

Nincs levélszemét!

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból