A kis herceg

Budaörsi Latinovits Színház

Stuber Andrea
2021. október 30.

 

Általában gyerekkorában ismerkedik meg A kis herceggel az ember, és ha szerencséje van, akkor öregkorában is szereti még. Feltéve, hogy az évtizedek során nem találkozott annyiszor a mű közhellyé vált részleteivel és idézeteivel, hogy elege lett belőle. Egy színikritikusnál ez elég jó eséllyel bekövetkezhet, tekintve hogy Antoine de Saint-Exupéry meséje viszonylag gyakran kerül színre. (Különösen veszélyesek azok a bemutatók, amikor egyetlen színész játssza el a színpadi változatot, és meg is hatódik a produkciótól. Az utóbbi néhány évben nem egy ilyet láttam.) A magamfajta vén (hm) róka tehát örömmel fogadja az olyan színházi vállalkozást, amely új formát keres és talál a műhöz.

A kis herceg legfrissebb verzióját Varsányi Péter készítette a regényből, és a Latinovits Színházban állította színpadra. A fiatal rendező nem először dolgozik Budaörsön, összefüggésben avval – ami tapasztalati tény –, hogy a Latinovits Színház évek óta következetesen, szisztematikusan, az igényesség szándékával kínál előadásokat a helyi gyerekközönségnek. A járványközi feltorlódásban egyszerre több új produkciót is műsorra tűztek: színházépületükben az Emil és a detektívek nagyszemélyzetű zenés verzióját mutatták be Szemán Béla színrevitelében, a kamara vagy stúdió jellegű, közeles játszóhelyükön, a Városi Ifjúsági Klubban pedig A kis herceget és a Kolozsi Angéla írta-rendezte Kozmosz-szöszt adják.

Az ifjúsági klub művházi benyomást keltő színpada fémesen csillogó burkolatot kapott A kis herceg korszerűsített történetéhez. A pilóta immár űrhajós, és nem a sivatagban vesztegel az elromlott repülőgépével, hanem egy kisbolygón hajtott végre kényszerleszállást. Ott, ahová a kis herceg űrszéllel érkezett. Molnár Anna tervező önmagában mintásnak látszó fóliadíszlete kelt némi szegényszínházi benyomást, de ismeretlen bolygó felszínének megteszi, és amikor különböző színekkel világítják meg, a maga szerény módján dekoratív is. Pirisi László zenéje hozzáteszi a magáét a világűrhangulathoz.

Ivanics Tamás

A színpad közepén egy amorf valami látható, ami vagy a bolygó mozgékony kitüremkedése, vagy esetleg maga az űrhajó. Mindenesetre paravánként is hasznosítja a kis herceget bábozó, arany-ezüst-bronz lamészerű jelmezt viselő, kellemes orgánumú Szőts Orsi. A kis herceg ugyanis bábfigura, karácsonyi aranyboa hajzattal, kék gombszemmel, ártatlanka mosollyal. Bájos figura. A karácsonyérzetet erősíti a rókabáb, az ugyancsak girlandra emlékeztető, piros és ezüst díszítésű arcával, fülével.

Itt kell megjegyezni, hogy Varsányi Péter mindjárt az elején, az űrhajós antréjánál letudja a „Jól csak a szívével lát az ember” jellegű szentenciákat, és a továbbiakban is kíméletes: nem hozakodik elő ilyesmivel. A róka például megtartja magának a megszelídítési eljárás ismertetését. A róka és a kis herceg kettőse pusztán egy néma bábos betét a Föld nevű szép bolygóbábon. A színészkéz öt ujján hordott rózsabábnak sincs módja itt arra, hogy verbálisan kényeskedjen. Az elbeszélés Ivanics Tamás űrhajósának küzdelmére és kitartására koncentrál, amelynek -ió, -ció, -áció, hallucináció része a kis herceggel való ismerkedés. A kis herceget talán egy szomszédfiú ihlette oda az űrhajós képzeletébe, akinek esetleg Herceg Tamás vagy Herceg Péter a neve. Legalábbis amikor a csillagközi árverésen az üzletember megkérdezi őt, hogy hívják, akkor Szőts Orsi pont úgy válaszol, mintha hőse vezetéknevét árulná el.

Ivanics Tamás az előadás kezdetén hozzávetőleges szkafanderben érkezik a nézőtérre, bevilágított, ablakos gömbsisakban. Úgy jár, mint aki a súlytalanságban közlekedik. Aztán a bolygón szakértőn nekilát annak, hogy kedves, rajzos napelemrendszer segítségével feltöltse űrhajója bedöglött generátorát. Eközben a kis herceg segítés címén cápásat játszik fékezetlenül az egyik napelemdarabbal a paraván fölött. Az előadásnak különösen jól sikerült pillanatai azok, amikor az űrhajós termékeny szakmai és emberi fantáziája a kis herceg játékosságává lényegül át. Ami kettejük között zajlik, az fontosabb, mint a különböző űrközi kalandok szépen megvalósított képei: az elnagyoltan bolygófejű, patinásnak ható nagy gömbfejek: király, lámpagyújtogató, üzletember szerepkörben. Ugyanakkor ezek a betétek, cselekménydarabok, akciócskák okvetlenül szükségesek ahhoz, hogy enyhítsék a történet erős szövegközpontúságát.

A végén a generátor feltöltődik, az űrhajó készen áll a startra, a kis herceg pedig eltűnik valahol a fényes díszletben. Csak fel kell néznünk a csillagos égre, hogy felidézzük tanításait, intelmeit és tartózkodási helyét.

Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)

A kis herceg (Budaörsi Latinovits Színház)

Antoine de Saint-Exupéry azonos című könyve alapján írta: Varsányi Péter

Szereplők: Szőts Orsi, Ivanics Tamás m.v.

Dramaturg: Hajós Zsuzsa
Díszlettervező / jelmeztervező / bábtervező: Molnár Anna
Zeneszerző: Pirisi László
Rendező Varsányi Péter

Városi Ifjúsági Klub, Budaörs, 2021. október 22., kb. 50 néző

Fotók: Borovi Dániel
SpirituszOnline logo


Örülne, ha megkapná a legfrissebb cikkeinket?

Akkor iratkozzon fel MOST a cikkajánlónkra és minden hétfőn reggel megkapja a kávéja mellé a legfrissebb cikkeinket!

Nincs levélszemét!

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból