Kaposvári Biennálé
Novák János szívesen meséli, hogy 2002-ben a Vígszínház büféjében vetette fel Babarczy Lászlónak a gyermek- és ifjúsági színházi biennálé ötletét. Úgy vélte, hogy ha Budapesten rendeznék ezt a szépreményű fesztivált, akkor elsikkadna a főváros színházi kínálatában. Kaposvár ideális helyszín – gondolta Novák János, az ASSITEJ (Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházak Szövetsége) Magyar Központjának elnöke. Legyen – válaszolta a Csiky Gergely Színház igazgatója könnyedén.
Azóta sok víz lefolyt úgy a Dunán, mint a Kapos folyón. 2024 májusában már a 11. alkalommal rendezték meg a színes szalagokkal ékesített Csiky Gergely Színházban és a csatlakozó helyszíneken a biennálét. Az ez évi kicsit rövidebb és költségvetésében kényszerűen szerényebb volt a korábbiaknál, de a program gazdagnak, változatosnak és színvonalasnak bizonyult.
Cziráki Judit dramaturg, művészeti menedzser száznál több előadás kínálatából hívott meg huszonkettőt. (Mindig akadnak természetesen olyan produkciók is, amelyeket a válogató szívesen látna, ám technikai vagy egyéb okból nem tudnak részt venni a találkozón.) De ha több mint száz előadásból minden ötödik kiállítható az országos seregszemlére, akkor az arra utal, hogy a báb-, gyerek- és ifjúsági színházak, társulatok minőségi munkát végeznek. A kaposvári programba külföldi fellépők is bekerültek, egy ciprusi társulat, valamint a ljubljanai bábszínház Alagútja. Az utóbbi látható volt tavaly Győrben a színházi olimpia keretében rendezett kolibris fesztiválon, s a biennálé szervezői úgy gondolták, hogy ezt a nemzetközileg is kurrens produkciót érdemes megmutatni másik magyar város óvodás korú nézőinek is.
Figyelemreméltó vonása a versenyprogramnak, hogy három (vagy három és egyharmad) határon túli magyar alkotócsapat is részese volt. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tantermi Sirály-előadást hozott Gyevi-Bíró Eszter rendezésében, a Szabadkai Gyermekszínház pedig a Ricz Ármin jegyezte Árkon innen, bokron túlt, két fiú táncos kalandos történetét. A komáromi Jókai Színház 8-12 éveseknek kínált, ősbemutató szintű Hapcikirálya – amelyet Tasnádi István írt, Szirtes Edina Mókus zenésített meg, és Lőrincz Zsuzsa vitt színre – komoly színészi munkát mutató, minden igényt kielégítő darab. Három és egyharmadiknak a Bánk tekinthető, amelyet Markó Róbert rendező a veszprémi Kabóca Bábszínház, a Veszprémi Petőfi Színház és a temesvári Csiky Gergely Színház közös vállalkozásaként vitt színre, az ifjúsági közönségnek minden bizonnyal szellemi kalandot kínálva.
Az életkorfa másik végén a csecsemők találhatók, ők két produkciónál számítottak célközönségnek. Az egyik a helyieké, a kaposvári Csiky Gergely Színház Székely Andrea rendezte Hupli című előadása – három mosolygós fiatal lány, Csapó Judit, Farkas Laura, Kaszás Csenge játéka labdákkal, leples legyezőkkel, zöldmező- meg éjszakaszoknyákkal, hangokkal, rigmusokkal, dalokkal. Emellett a hagyományos eszközökkel dolgozó babaszínházi játék mellett különösen felvillanyozónak és eredetinek hathatott a budaörsi Latinovits Színház Vacokja Szőts Orsival és Fröhlich Kristóffal. A budaörsiek egyébként egyazon napon kétszer is megmutatkozhattak, mert az ugyancsak jól sikerült Az osztály vesztese című előadásuk szintén szerepelt a versenyprogramban.
A biennálén színre került produkcióknak közel fele független színházi társulatok, csapatok munkájának eredménye, az Átriumtól a Gólemen át a Káváig és tovább. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a kaposvári közönség hattyúdalok tanúja is lett ezen a májuson. Hiszen mint az a szakmai beszélgetéseken Csató Kata rendező zsűritag együttérző kérdése nyomán általában elhangzott, a függetlenek jövője bizonytalan. Vagy biztos, mert nagyon is látszik a vége, hogy meddig tudnak kitartani, fennmaradni, tekintettel a csökkentett vagy teljesen megszüntetett működési támogatásokra. Pedig mint az kiolvasható az öttagú szakmai zsűri (Szűcs Mónika, Csató Kata, Perényi Balázs, Lőrinc Katalin, Keszte Bálint) által odaítélt díjak listájából, ezek a független, kreatív, innovatív színházi csapatok különleges értékeit hozzák létre a gyermek- és ifjúsági színházi területnek is. Ha csak az Üveghegy-díjjal jutalmazott produkciókat nézzük: Bánki Gergely varázslatos A legcsinosabb óriása a Jurányi Ház gyermekelőadás-sorozatának darabja, A lány, aki nem beszélt-tel pedig Érsek-Csanádi Gyöngyi Aranyszamár Bábszínháza büszkélkedhet. Ez a színház 25 éves, történetesen most kapott először meghívást a biennáléra, és pályázati úton szintén nem jutott működési támogatáshoz idén.
A legjobb ifjúsági színházi előadásnak járó Üveghegy-díjat a Budapest Bábszínház legfiatalabb alkotógenerációja által létrehozott Nem félünk a sötétben című bemutatója kapta. Szintén a Nem félünk a sötétben nyerte el a hallgatói zsűri különdíját a legjobb újgenerációs produkcióként, a színészek kivételes alakításáért pedig a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Felejthetetlenjét díjazták. Ez volt az az előadás, ahol mindannyiunknak, fiatalnak, középkorúnak és idősnek bele kellett gondolnunk és éreznünk abba, hogy mi a dolgunk és mi áll előttünk – vagy mögöttünk az életben.
A DÍJAZOTTAK LISTÁJA (az előadásokról megjelent írásaink linkjével)
Üveghegy-díj a legjobb gyermekszínházi előadásnak: Aranyszamár Színház: A lány, aki nem beszélt (rendező: Markó Róbert)
Üveghegy-díj a legjobb ifjúsági színházi előadásnak: Budapest Bábszínház: Nem félünk a sötétben (rendező: Podlovics Laura, Gajda Anna)
Üveghegy-díj a legkisebbeknek szóló legjobb előadásnak: Füge Produkció – Jurányi Ház: A legcsinosabb óriás (rendező: Bánki Gergely, Fekete Anna)
Kovács Ildikó-díj – Színészi díj gyermekszínházi előadásokban nyújtott alakításért: Szőts Orsi (Az osztály vesztese, Vacok – Budaörsi Latinovits Színház)
Keleti István-díj – Színészi díj ifjúsági színházi előadásban nyújtott alakításért: Lipták Ildikó (Felejthetetlen – Kerekasztal Színházi Nevelési Központ)
Kemény Henrik-díj a legmegragadóbb mesélőnek: Reschofsky György (Vas Laci – Vojtina Bábszínház)
A zsűri különdíja az előadás minden alkotójának kimagasló együttes munkájáért: Kabóca Bábszínház – Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház – Veszprémi Petőfi Színház: Bánk
A zsűri különdíja a legjobb színházi nevelési előadásnak: Káva Kulturális Műhely: Jégföld
A zsűri különdíja határokon átívelő közösségépítésért és kultúramentésért: Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház
A zsűri különdíja a legjobb zeneszerzőnek: Cseri Hanna (Kócos macskaember-kölyök, Bánk)
A hallgatói zsűri különdíja a legjobb újgenerációs előadásnak: Budapest Bábszínház: Nem félünk a sötétben
A hallgatói zsűri különdíja a színészek kivételes alakításáért: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ: Felejthetetlen
Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)
XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé
Kaposvár, 2024. május 6-10.
Fotók: Kaposvári Csiky Gergely Színház
